2010. október 30., szombat

Hajnalban a város (Brüsszel 6.)

 Hajnali egy órakor feküdtünk le, és ötkor már keltünk. Hosszú négy óra volt. Többször ébredtem arra, hogy elaludtunk és már indulunk hazafelé, de később mindannyiszor kiderült, csak álmodtam. Végül mégis sikerült időben felébredni.

Hajnali utcakép az ablakból
Elindultunk a legközelebbi metró felé, ami elvisz minket az Atomiumhoz. Ha már itt vagyunk, csak meg kéne nézni. Sokak számára a Pisilő-kisfiú volt a csúcs, másoknak ez kevés.

A hotel és a katedrális előtt, ez a "szép" látványosság dobja fel az utcaképet.

A katedrális hajnalban az utcáról
Szerencsére nem volt messze a metró. Az Atomiumig két metróval kell menni oda és kettővel vissza. Megvettük hát a napijegyet, ami sokkal olcsóbb, mintha 4 darab jegyet vennénk. Megpróbáltunk beolvadni az embertömegbe, hogy ne látszódjunk turistának. A gond csak annyi volt, hogy nem nagyon tudtunk beolvadni, mert a brüsszeliek ilyenkor még alszanak. Az a pár ember aki úton volt, inkább látszott arab bevándorlónak, így a beolvadás nem sikeredett.

A brüsszeli metró állomásai ismeretterjesztő és művészeti kiállításnak is beillenek. Minden állomáson más-más látható. Az egyik helyen például fekete-fehér-szürke emberfigurák voltak. Első pillantásra valami morbid dolgot sejtettem mögötte, később kiderült, hogy a királyi családot ábrázolja.

Az Atomium felé a metróból

Egy nő a fazékban (később kiderült, hogy a királyné a páholyban) :)

Kéményseprő és barátnéja (vagyis mint megtudtam:  I. Albert és Elisabeth)

Na meg persze Tintin (ezt utólag találtam a neten, személyesen nem láttam sajnos)


Amikor nem megyünk éjjel egyedül a parkba, sőt még párban sem :)

Végre itt az Atomium! Csoportkép indul.

Visszatérés a hotelbe, fél nyolckor, teljes sötétben, tolongó nép az utcán :)

A hotelunk előtti Saint Catherine katedrális a másik oldaláról a Fish market placén.

Egy hajó...
Visszatérve a hotelbe, gyors reggeli a terülj-terülj asztalkámról a többiek csodálkozó tekintetétől vezérelve. Hát ti hol voltatok? Érdeklődtek. Várost nézni? Hajnalban? Ó, de hülyék voltunk, mehettünk volna mi is. Hát mit mondhatnék erre? Csendesen helyeseltem előbbi kijelentésükre. A reggeli rendben volt. A kávéval viszont meggyűlt a bajunk. Először is kerestük a kávés poharat... Hát az nincs. Van nagy kakaós bögre. Na jó lesz az is. Nézzük a választékot. Presszó kávé! Az jöhet. Nyomjuk a gombot... Héé! Állj el! Affene! Most mi a fenét kezdjünk három deci kávéval? Mint kiderült ez itt teljesen normális. Fogalmuk nincs ezeknek a belgáknak, milyen is egy normális kávé...

Nyolc óra körül elkezdett világosodni, az utcán egyre több ember járt fel s alá. Fél kilenckor várt minket a busz, indultunk az Európa Parlamentbe. Szerencsésen választottunk ülőhelyet. Majd minden látványosság a mi oldalunkon volt, kivéve egyet. A királyi palotát nem láttuk, minden mást igen. Igaz, csak röptében, elsuhantában és elmosódottan, ahogy elbuszoztunk mellettük.

Egy csipkés tornyú valami

Egy szobrokkal díszített valami

Egy kaotikus szobor-valami

Az EU-parlament
Egyesek az Európa Parlament épületét a következő jelzőkkel illették: Monumentális! Impozáns! Csodálatos! Szerintem semmivel nem több ez, mint egy átlagos modern irodaépület. Csupa üveg és acél szörnyeteg. Kábé olyan mint a magyar rendőrség Teve utcai székháza. Csak kicsit nagyobb.

Ezt az íves üvegfolyosót azért jól eltalálták, ez a része még tetszik is

Itt a másik része, hogy ne legyen hiányérzete senkinek :)

Egy humoros kis poszter az EU-ról, Magyarországot (mily meglepő) a Parlament, a Korona, és egy pirospaprika jellemzi :)

A főépület

Egy szobor... Hát nekem valahogy a sarlót és kalapácsot tartó nagy Szovjet párosa jut róla az eszembe :) Csak itt az ember elesett (talán a sok vodkától) az asszony meg eladta a sarlót némi Euróért...

A látogató központ bejárata
Többször felhívták a figyelmünket arra, legyen nálunk a személyi igazolványunk, mert nem engednek be nélküle. Egy ember csak egyszer látogathatja meg a parlament épületét. Egyébként nem is biztos, hogy kíváncsi lennék rá még egyszer. A Magyar parlament olyan, mintha egy habos tortát jól megszórnánk cukorral, szóval egy kicsit sok, de mégis sokkal szebb ennél az üvegkalitkánál.

Egy igen rövid detektoros átvizsgálás után máris a ruhatárnál vagyunk, onnan egy nagy előtérbe jutunk egy lépcsősort megmászva, ahol sok-sok zászló jön velünk szembe. Megállítanak és közlik velünk: "Sziasztok emberek, mi vagyunk az EU tagállamok zászlai! Gyertek és fotózkodjatok le velünk!" Tudat alatt legalábbis biztosan ezt hallotta az a rengeteg ember, akik egymást taposva próbálták minél jobb szögből lefotóztatni magukat. Egy csoportkép, egy páros kép, egy magányos kép, még fordulok egyet és úgy is kép...

Egy ritka pillanat! A zászlók magányosan, turisták nélkül :) Kevés embernek van ilyen képe :)

A parlament számomra legszebb és legérdekesebb része

A tanácsterem (más néven a központi kaszinó, ahol hamis lapokkal játszik a politika)
Tudni kell azt, hogy itt nem az van ám, mint odahaza. Itt aki nem jár be szavazni, az nem kap fizetést. De nem tudom mennyivel jobb az, ha a tanácsterem tele van olyan emberekkel, akik egyébként szarnak a munkára, de ott vannak mert akkor nincs zsé, ha meg gombot kell nyomni, hát a nyomi megnyomi néha.

Egy magát "agyon dolgozó képviselő". (Feladata talán a látogatók szemmel tartása, vagy szemmel verése lehet)
Valószínűleg mindenkinek leesett, hogy az EU-parlament volt az a része az útnak, amire én a legkevésbé voltam kíváncsi, de azért számomra is jutott látnivaló. Íme pár. :)

A microfos biztos sokat fizet, hogy még itt is a vacak böngészőjét használják. Nem biztos, hogy jó reklám, mert az persze mindig hibát talál és leáll :)

Lám még itt is Tintin

Na és persze a kaja!
Hatalmas mennyiségű zöldet raknak a kaja mellé, ami már egy kérődző patásnak is sok lenne. A többi finom volt. Főleg a meggyes pite. Levesből pedig van zöld színű és sárga színű, ízre egyébként teljesen egyformák, tartalmukat tekintve pedig teljesen üres. Ihatjuk akár a teát.

Búcsúzóul még megnézhettünk egy kisebb tüntetést :)
Késésben voltunk, így egy villámgyors és kínos kávézást követően gyorsan kellett menni a buszhoz és nem kanyarogtunk végig a városon sem. Most sajnálták csak a többiek igazán, hogy nem mentek hajnalban túrázni kicsit. Mi persze elégedettek voltunk a látottakkal. A reptér felé azért megállhattunk volna Waterloo-nál. Belefért volna az időbe, mert végül sikerült három órával a repülő indulása előtt kiérni, de így sajnos csak ennyit láthattunk belőle:

Waterloo :)
Hát ennyi volt Brüsszel. A hazautat már írtam. Összességében jó volt, de az EU-parlament helyett inkább a Mini Európa, vagy az Atomium belülről való megtekintését javasolnám mindenkinek... Mindegy, majd talán legközelebb...